Manapság az amalgámtömésről hatalmas információáradat zúdul ránk. Van, aki amellett teszi le a voksát, hogy káros az amalgám, van aki amellett, hogy nem. De vajon mi is az igazság, káros vagy sem?

Bár zászlóshajónk vitorlájára az „esztétikumot” és a „fémmentességet” írtuk, fontosnak tartjuk hogy pácienseink tisztában legyenek az igazsággal, és annak tudatában válasszanak a lehetséges és felajánlott fogászati anyagok közül. A közelmúltban ismét foglalkozott a témával az Európai Unió és az ENSZ annak környezetvédelmi aspektusából. Utolsó határozatában végül kiemelte: Az ötvözet nem a páciensekre jelent veszélyt, hanem főként az azt alkalmazó fogorvosokra és a keveréket összeállító asszisztensekre.

Mai ismereteink szerint a forgalomban lévő fogászati tömőanyagok, ideértve a fogászati amalgámot is, biztonságosnak és klinikailag hatékonynak mondhatók.

Gyakran felmerül a páciensek részéről az a kérdés, hogy mérgező-e az amalgám? Válaszként álljon itt a WHO (Egészségügyi világszervezet) állásfoglalása a témáról. A fogszuvasodás népbetegség, megelőzése a WHO egyik fontos stratégiai célkitűzése.

A káriesz-prevenció terén jelentős fejlődés tapasztalható, azonban még mindig szükség van a szuvas üregek töméssel történő helyreállítására is. A higany és ezüst ötvözetéből készült fogászati amalgám széles körben használt fogászati tömőanyag. Annak ellenére, hogy a jelenlegi ismereteink szerint a fogászatban használt tömőanyagok a fogászati amalgámmal együtt biztonságosak, számos kérdés vetődött fel az amalgámba foglalt higany egészségkárosító hatásával kapcsolatban.

Elemezve a nagyszámú, sokszor ellentmondásos vizsgálati eredményeket és adatokat, a WHO a következő állásfoglalást teszi közzé a fogászati amalgámok alkalmazásáról.

A fogászati amalgámok megbízhatósága

A fogászati amalgámokból készült tömések megbízhatóak, és nem jelentenek veszélyt a beteg számára. Az amalgám egyes összetevői – más fogászati anyagokhoz hasonlóan – bizonyos esetekben mellékhatásokat vagy allergiás reakciókat okozhatnak. Az amalgámtömés elkészítése során felszabaduló minimális mennyiségű higanyról még nem tudták bebizonyítani a kutatók, hogy egészségkárosító hatása lenne. Sok beteg a higany toxikus hatásától tartva bizonyos panaszok esetén kicserélteti amalgámtöméseit.

Sokszor azonban objektív tünetek hiányában is az amalgámtömések cseréjét kéri a beteg. Bár számos esettanulmány és anekdotikus megfigyelés látott napvilágot, nem ismerünk olyan, jól kontrollált vizsgálatot, amely tudományosan bizonyította volna az amalgámtömések szisztémás toxikus mellékhatását. Arra sincs megalapozott tudományos bizonyíték, hogy adott szisztémás tünetek enyhültek volna az amalgámtömések eltávolítása után. Ezért olyan esetekben, ha bizonyos kóros tünetek fennállnak, a betegeket megfelelő fogászati és sztomatológiai vizsgálat és kezelés után más specialistához kell utalni.

A fogászati amalgám használata

A fogászati amalgámot igen széles körben alkalmazzák szuvas fogak ellátására. A fogászat majdnem egy évszázada használja az amalgámot. Az ötvözet minősége az idők során nagymértékben javult. Az amalgámból készült tömések tartósak és gazdaságosak, hátrányuk azonban, hogy nem fogszínűek.

Annak ellenére, hogy új fogászati tömőanyagok kutatása terén igen jelentős előrelépések történtek, nincs még olyan tömőanyag, amely olyan széles körben alkalmazható lenne, olyan egy szerű feldolgozási technológiát igényelne és olyan jó fizikai tulajdonságokkal rendelkezne, mint a fogászati amalgám. A fogászati amalgámokat helyettesítő új tömőanyagok megjelenése jelentős mértékben megemelte a fogászati kezelések költségeit.

A fogászati személyzet munkaköri ártalmai

Ha a munka-egészségügyi feltételek nem megfelelőek, a higannyal való rendszeres érintkezés súlyos foglalkozási veszélyt jelenthet a rendelőben dolgozók számára. A modern amalgámkeverési technológiák és munkahigiénés követelmények betartása, valamint a levegő higanygőztartalmának állandó monitorozása jelentős mértékben csökkenti a fogászati rendelőkben a környezeti szennyezés veszélyét.

Környezetvédelmi megfontolások

A fogászati rendelőben használt és a szemétbe vagy lefolyóba kerülő higany szennyezheti a környezetet is. A modern fogászati egységkészülékek fel vannak szerelve olyan készülékekkel, amelyek összegyűjtik az amalgámtömés elkészítésekor, illetve a tömés eltávolításakor keletkezett fémhulladékokat. A manapság előírt megfelelő gyűjtési és visszaforgatási technológia jelentős mértékben csökkenti még a holttestek elégetéséből származó ilyen jellegű környezetszennyezést is.

A közfelfogás és a média

Manapság az amalgámokról hatalmas információáradat zúdul a lakosságra. Környezetvédelmi megfontolásokból számos országban korlátozták a higany feldolgozását és a fogászati amalgám használatát. A tömegtájékoztatás azonban ezeket az intézkedéseket sokszor tévesen tálalja a lakosság számára azokban az országokban, ahol ezeket a környezetvédelmi óvintézkedéseket már megtették. Ez oda vezet, hogy sokan megkérdőjelezik az amalgám biztonságos használatát, és a tömések kicserélést követelik.

Mai ismereteink szerint a forgalomban lévő fogászati tömőanyagok, ideértve a fogászati amalgámok is biztonságosnak és klinikailag hatékonynak mondhatók. Kellemetlen biológiai mellékhatások azonban bizonyos esetekben előfordulhatnak, és ilyenkor ezeket az eseteket megfelelő módon kezelni kell. A WHO továbbra is fontosnak tekinti a fogászati tömőanyagok megbízhatóságának és toxikológiájának folyamatos ellenőrzését.

Fordította: Dr. Gera István

Bejelentkezés